Nyugat-Ázsia

Nyugat-Ázsia kulturális szempontból

Nyugat-Ázsia nagyjából megfelel a Közel-Kelet kifejezésnek.

Nyugat-Ázsia: Törökország, Szíria, Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán, Irak, Irán, Libanon, Jordánia, Izrael, palesztin területek, Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Omán és Jemen.

A régió vallásai: judaizmus, a kereszténység és az iszlám. Ma, a régió közel 93%-a muzulmán, ami az iszlám politikában is jelen van.

Kulturális régiók: török​​, arab és perzsa. Az arab országok többsége sivatagi és így sok nomád csoport ma is létezik. Másrészről, a modern metropoliszok is megjelentek: Abu Dhabi, Amman, Rijád, Doha és Muscat. Az éghajlat többnyire sivatagi klíma azonban néhány, a part menti régiók közül, mérsékelt éghajlatú.

Másrészt, az anatóliai fennsík (Törökország, Grúzia, Örményország) hegyvidéki éghajlattal rendelkezik. A Perzsa-fennsík (Irán, Azerbajdzsán, Afganisztán, Irak és Türkmenisztán) a változatos terep, hegyvidéki része sivatagi, az alföld részét pedig trópusi erdők övezik a Kaszpi-tenger mentén.

Klimatikus szempontból:

piros = sivatagi

narancssárga= sztyepp

sárga = mediterrán

türkizkék = kontinentális

Lakóház szempontból

A településformák, belátható, hogy ugyanolyan változatosak lehetnek, mint a hajlékok. A falvak létrejötte mint az eddigiekből is tapasztalható függ:

- kultúrától (gazdálkodás módja, szokások, életmód, társadalmi berendezkedés)

- földrajzi, helyi adottság (éghajlat, közlekedési módok, helyi építőanyagok)

A Nyugat- Ázsiai hagyományos lakóháztípusai rendszerezve :

Klimatikus szempontból, védekezniük kell a hőség ellen, tehát vagy nagy tömegű falakat, vagy könnyen szellőztethető épületeket csinálnak, vagy mindkettőt.

A hegyvidékes részeken állandó lakhelyek vannak, vagy a hegybe vájva vagy lejtés rétegvonalain falas rendszerű építmények képében. Itt főképp állattartással foglalkoznak.

Sík terepen sekélyebb tó közelében, nappali forróságban, könnyen szellőző nádkötegekből építkeznek. Itt lakhelyet nem változtatnak, de épületeiket könnyen újra tudják építeni bizonyos időközönként. Itt főként halászattal foglalkoznak. Településszerű.

Sík terepen nagyobb felületű vízforrás nélkül, sivatagi körülmények között az életmód határozza meg a lakóépületeket. Nomád életmód esetén könnyen hordozható lakóhely szükséges az Arábiai félszigeten ilyen általában a beduin sátor .

Sík terepen, állandó lakhely esetén, sivatagi éghajlaton, kőből vagy vályogtéglából épített méhkas alakú (kupolák, amik visszasugározzák a nap melegét) vagy lapostetős építmények a jellemzőek, illetve a kör alaprajzú vályogból épült usha, másik alternatíva a föld alá való házépítés településrendszerben. Jemenben a szintszámok arányban vannak a terület népsűrűségével.

Az Arab- félsziget hagyományos építészete

Általánosságban jellemző:

 beduin sátor

Az Arábiai félszigeten(Szaudi, Irak, Szíria, Jordánia) általánosak az oszlopos, hosszú, fekete beduin sátrak.

A nyolc oszloppal alátámasztott téglalap formájú nemezalapot körben tíz karóhoz pányvázzák le.

Az oszlopok 3 részre tagolja a tető alatt kialakuló tereket. Az egyik a lakókonyha és a nők helye, ami éjszakára függönnyel elzárható. A "középtér" a szalon a férfiak és a pihenés helye. Érdekes, hogy ez az beosztás figyelhető a téglából épült arab házakban és a hajdani, korai arab paloták lakosztályaiban is.

1. Kelet- Mediterráneum, Szíria

a.) Ciprus

Ciprus állam, hivatalos nevén a Ciprusi Köztársaság egy szigetország, a Földközi-tenger keleti medencéjében található , Törökországtól délre. Cipruson az éghajlat jellegzetesen mediterrán: meglehetősen meleg és száraz, csapadék főleg november és március között, olykor villámlással, mennydörgéssel kísért zivatarok formájában esik. Havazás csak a hegyekben fordul elő, a tengerparti övezetben sosem fagy. Az enyhe tél általában március-áprilisban gyorsan csap át a nyárba. A Tróodoszon a magasabb területeken az éghajlat kontinentális.

Jellemző épülettípus a tornácos háztípus(ld. Irak) Kultúrája

b.) Izrael

Izrael , hivatalos nevén Izraeli Állam, a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország.

Éghajlata mérsékelt mediterrán. Télen esik némi eső, de a hosszú meleg évszak tavasszal, áprilisban kezdődik és októberig tart. A tengerparti sáv fagymentes, a középhőmérséklet januárban 12-13 °C, júliusban 25-28 °C. A hegyvidék hűvösebb, a Jordán-árok és a Negev nyara viszont igen forró (júliusi középhőmérséklet 30 °C feletti)

c.) Jordánia

Jordánia közel-keleti arab ország. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, délnyugatról az Akabai-öböl, nyugatról pedig Izrael és a Palesztinához tartozó Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője. A hivatalos nyelv az arab.

Éghajlata szubtrópusi, mediterrán. Az éves csapadékmennyiség Amman környékén 800 mm évente. Kelet és dél felé ez gyorsan csökken, a Holt-tenger vidékén már csak 120 mm évente. Eső jóformán csak télen esik. Amman környékén néhány évente előfordul hó. Általános hagyományos épülettípusa: a beduin sátor, amely az itt lévő nomád életmódból adódik. Kultúrája

d.) Libanon

Libanon egy ország a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partjánál. Északon és keleten Szíria, délen Izrael, nyugaton pedig a Földközi-tenger határolja. Mediterrán éghajlat uralkodik itt. Nagyobb magasságokban télen gyakori a fagy, időnként hó is előfordul. Kultúrája

e.) Szíria

vályogfalú, méhkas alakú kupolás ház

Szíria területén gyakoriak a méhkas alakú házak. A kupola formájú lefedések kézzel tapasztva, vagy vályogtégla falból készülnek. Lehet kör vagy négyzetes alaprajzról induló kasforma, de csonka kupola lapostetővel is előfordulhat. Négyzetből, körré alakítást, álboltozással oldották meg. Gyakori eset, hogy a kupola felületéből kiálló köveket is befalazzák, ami egy látványosabb formát eredményez. Gyakorlati szempontja is van, a szükségszerű javításokat a kiálló köveken állva lehet elvégezni. A Közel- Keleten a vízszintes tetőfelületeket gyakran használják pihenésre, ahol erre nincs lehetőség a ház mellé építenek egy pihenőemelvényt. Blogbejegyzés

2. Irak

Iraknak két fő hagyományos lakóépület-típusát különböztethetjük meg, a víz közelében elhelyezkedő nádkunyhókat (mudhif)és a hegyekben létrejött épített falas rendszerű tarma(tornácos) házat.

nádkunyhó, Dél-Irak

A mai Irak földje évezredek kultúráinak hordozója, s népi építészete is több ezer éves formákat őriz. A Tigris és az Eufrátesz folyamok torkolatvidékén élő úgynevezett mocsári arabok nádházakat (mudhifokat) építenek. A házakat sekély vízre telepítik. Nádkerítéssel körülhatárolnak egy területet, náddal, iszappal feltöltik, így egy mesterséges szigetet nyernek. Ezen építik fel lapos, vagy íves tetejű, négyszögletes alaprajzú kunyhóikat,kizárólag nádból és gyékényből. 20-24 kévéből építik fel a házukat, amik 6-7 méter hosszú 30-40 cm átmérőjű nádkévéből áll. Összekötözés után, a függőlegesen merevítik a nádfalakat, majd mintás gyékény- és nádtáblákkal zárják le. Nagy melegben a falak felhajthatók. Így készült el egy 50-60 m²-es házikó.

tarma ház, Észak-Irak

Az Ázsia hegyvidéki területein a házak szükségszerűen a lejtők rétegvonalain helyezkednek el. Így jönnek létre a harántrendszerű, kőből vagy sárfalazattal, fagerendás lapostetővel és gyakran a völgyre néző tornáccal épülő házak. Az Iráni felföld, de még Ciprus hegyvidékein is az ilyen típusú házak általánosak. Ebből az épületcsaládból származik az észak-iraki tarma ház(tornácos). Ami ugyancsak évezredes forma. A házakat ma vályogtéglából építik, 2-3 szobával és tornáccal. A legjellemzőbb eset, amikor a két szélen a két nagy szoba, s ezeket köti össze egy kisebb tornácos szoba. A tornácról nyílik az összes ajtó. A két szélső szoba tömege az alacsonyabban lefedett tornác miatt hangsúlyosabb.

3. Kis- Ázsia

Anatólia vagy Kis-Ázsia egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része.

a.) Örményország

Örményország az Örmény-felföldön fekszik, 90%-a 1000 méternél magasabban van. Gyors folyású hegyi folyók szelik át. Alapvető lakóház típusa: négyzetes alaprajz, kő falak, földanyagú fedés, Egy ablaknyílással a tetőn, mely füstlyukként szolgál.

b.) Azerbajdzsán

Azerbajdzsán éghajlata a nyugati hegységben és az északi területeken szélsőséges, míg a Kaszpi-tenger mentén kellemesnek nevezhető. Tavasz és nyár idején (április közepétől októberig) a hőmérséklet 20-30 °C között ingadozik, míg télen (decembertől márciusig) ennél jóval hidegebb van. Építészete a kelet és nyugat ötvözete. Egy példa kőépítészetük szépségére.

c.) Grúzia

Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Nyugat-Grúzia jelentős része a nedves szubtrópusi zóna északi határterülete.

Grúz hagyományos épület

d.) Törökország

Törökország kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia délnyugati részén fekszik. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger között elhelyezkedő Anatóliai-félsziget alkotja az ország fő területét. Törökország kultúrája az ország különleges, európai-ázsiai fekvésének és történelmének köszönhetően igen változatos, ötvözi a keleti és a nyugati tradíciókat. Az égei- és földközi-tengeri területeken mediterrán éghajlat a jellemző, enyhe, esős telekkel, meleg, száraz nyarakkal, a hegyvidékes részek viszont már kontinentális éghajlat a jellemző. Lakóház építészete két részre osztható. A hegybe vájt barlanglakások és a kőből vagy téglából épített házakra. Kultúrája

Kappadókia

Kappadokia Törökország közepén található, melynek barlangházait évezredekkel ezelőtt működő tűzhányók tömörödött hamurétegeiben készítették. Ókori és középkori közösségek lakásokat, templomokat , egész településeket vájtak ki kőzetből anélkül, hogy felszíni építményt emeltek volna. Két formában jöttek létre ezek a különleges lakóhelyek. Az egyik esetben az erózió völgyeket vágott a felszínbe, de egy-egy keményebb zárókőzet alatt cukorsüveg vagy torony alakú képződmények keletkeztek. Ezekből úgy, lehetett helyiségeket kibányászni, hogy a szobáknak akár ablakai, sőt oszlopos tornácai is lehettek, mintha bástyákat formáztak volna.A másik esetben a sík felszín alatt vágtak ki helyiségeket mindenféle célra. Kanyargós folyosók, lépcsős lejtaknák kötötték össze a termeket egymással. A külső behatolás ellen a folyosókat belülről mozgatható hatalmas kőkorongokkal zárták el több helyen. A szellőzést és az anyagkihordást függőleges aknák biztosították. A partfal mellé kerülő helyiségeknek keskeny, kis ablakaik voltak. Az ilyen vakondhoz hasonlatos élethez, az embernek a végsőkig kell feszítenie alkalmazkodóképességét. Blogbejegyzés

Felső ábra: kőzetsüvegbe vájt lakóhely Göröme

Alsó ábra: Felszín alatt kivájt település Derinkuyu

Hurran

A kupolás kő kunyhók remekül működnek, annak ellenére, hogy nagy hőingadozásnak vannak kitéve. A kupolás felület jól visszaveri a napsugarakat.

4. Irán

Irán, egy közel-keleti ország, mely Délnyugat-Ázsiában található. Általánosságban elmondható, hogy Irán éghajlata mérsékelt égövi és nagyon száraz. Egy rangosabb iráni házra példa, Neshabur (nagyváros)

- Négyzetes alaprajz

- Fa és tégla építőanyag

- Északi bejárat

- Szülői háló délen

Jellemző még a belsőudvaros kialakítás.

Iránban is létrejöttek hegybe vájt barlanglakások is. Blogbejegyzés

5. Arab-félsziget

a.) Bahrein

Bahrein (teljes nevén: Bahreini Királyság) kis szigetország, monarchia a Perzsa-öbölben. A Kelet és Nyugat közti stratégiai helyzete, termékeny földje, édesvize és a gyöngyhalászat hosszú időn keresztül a városiasodás központjává tette Bahreint. A gyöngyhalászat volt a gazdaság fő ága egészen a korai 20. századig, amikor feltalálták a tenyésztett gyöngyöt és kőolajat fedeztek fel itt az 1930-as években. Télen enyhe az időjárás. Nyáron párás forróság a jellemző. A csapadék kevés.

Kultúrája

b.) Kuvait

Kuvait egy kis, olajban gazdag királyság a Perzsa-öböl partján, amely délen Szaúd-Arábiával, északon pedig Irakkal határos. Délnyugat-ázsiai ország.A forró hónapok (májustól szeptemberig) alatt 30 °C körüli a középhőmérséklet. Az éjszaka és a nappal között nagy a hőingadozás. Az évi csapadék mennyisége 220 mm. Ennek legnagyobb része télen esik, amikor a hőmérséklet átlaga 13 °C körüli, de fagyhat is, meg lehet nyárias meleg is. A szél többnyire északnyugati, de nyáron délkeletire fordulhat. Ez a szél nagyon meleg és párás levegőt hoz, de nem okoz esőt. Kultúrája

c.) Omán

Omán, Magyarországnál háromszor nagyobb szultánság az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Arab Emírségekkel, Délen Jemennel, Nyugaton Szaúd-Arábiaval és a Perzsa-öböllel, Keleten az Arab-tengerrel, Északon az Ománi-öböllel. Az időjárás nyáron rendkívül forró, ráadásul a tenger közelében a levegő páratartalma is magas. Az éves csapadékmennyiség a fővárosban 100 mm, a hegyvidéken van hely, ahol eléri a 640 mm-t. A hegyek általában esősebbek, mint a sűrűbben lakott parti síkság, de vannak évek, amikor teljesen elmarad az eső. Kultúrája

d.) Katar

Katar, hivatalosan Katari Állam, egy közel-keleti arab emírség a Perzsa-öbölbe nyúló Katari-félszigeten. Területe Magyarországénak kb. egy kilencede. A világon Katarban a második legtöbb az egy főre jutó hazai össztermék (GDP). A volt brit protektorátus 1971 óta független. A tél enyhe, a nyár nagyon forró. Olyankor a levegő nagyon párás. Kultúrája.

e.)Egyesült Arab Emírségek

Egyesült Arab Emírségek, az egyik olajban gazdag állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délkeleti részén. Hét emírséget foglal magában: Abu-Dzabit, Ajmant, Dubajt, Fujeirát, Rász el-Haimát, Sardzsát és Umm al-Quwaint. 1971 előtt úgy ismerték őket, hogy „fegyverszüneti államok”, utalva a britek és néhány arab sejk közötti 19. századi fegyverszünetre.

f.) Szaúd- Arábia

Szaúd-Arábia, ország az Arab-félszigeten. Az ország nevének első része Abdel-Aziz ibn Szaúd, az első király nevét őrzi, akinek családja továbbra is uralja az államot. Fővárosa Rijád (4,6 millió lakos/2008.). Az ország legnagyobb részére a szélsőségesen meleg és száraz időjárás jellemző. Így nyáron előfordul az 50 °C feletti hőmérséklet is, az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 51,7 °C volt. Télen fagy és hó is előfordulhat a belsőbb területeken illetve a magasabb hegyekben, de ezekre a természeti jelenségek egy-két alkalommal tapasztalhatóak csak egy évtized alatt. Kultúrája.

Szaud Arábia Tihama országrészének jellegzetes vályogháza az usha.

Kör alaprajzú, 10-12m átmérőjű kunyhók ágakból készül, amit sárral, és cirokkal borítják.

g.) Jemen

Jemen állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délnyugati peremén fekszik. A partvidék száraz és forró. Blogbejegyzés

A Sanaa'-beli 7-8 szintes lakóépületek remek képet adnak Jemen lakóház építészetéről. A kiváló minőségű építőanyagok(égetett tégla, vályogtégla, kő) olcsón beszerezhetőek. A városra jellemző hogy telis-tele van szövevényes utcákkal, melyek hirtelen belső udvarokba, vagy kis városi terekbe kapcsolódnak. Jól mutatja ez, hogy nappal, minél jobban szeretnének védekezni a napsütés ellen, ámbár éjszaka viszont rendkívül hideg szokott lenni. A lakóházak belső rendszere is rendkívül szövevényes, több család él itt együtt. A legfelső szinten van félkör alakú nyílásokkal ellátott közösségi tér, melyet csak a barátok, vendégek fogadásánál vesznek igénybe.

Forrás: Paul Oliver: Dwellings , Istvánfi Gyula: Az építészet története - Őskor, Wikipédia, everyculture.com

Keserű Balázs