Közép- és Észak-Ázsia

Hanti és manysi nép lakóházai / Houses of the Hanti and Manysi People

Lakóépületeiket lehetőleg vízhez és erdőhöz közeli területre építették. Régen nagyobb változatosságot mutattak, több mint harminc féle lakóépület-típust és húsznál több gazdasági épületfajtát ismertek. Gyakoriak voltak a több évezredes hagyományok szerint épített, félig földbe ásott, négyszögletes alapterületű kunyhók, félnyereg tetős, nyeregtetős faházak, a vázakra épített, négyszögletes vagy kerek alapterületű, kónuszos sátrak. Napjainkban az orosz hatásra elterjedt többosztatú házak mellett főleg kétfajta lakóépületük maradt fenn. A kerek alapterületű, vázakra épített kónuszos sátor és a nyeregtetős boronaház. Ezeket egészítik ki a gazdasági épületek, a nyitott, csak tetővel ellátott fészerek, a halszárító, halfüstölő építmények, kemencék és a kamrául szolgáló lábasházak. Elrendezésük a településtípustól függően változik.

Nyenyec sátor / Nenets Chum

A nyenyecek Nyugat-Szibéria nomád népei, rénszarvastenyésztéssel foglalkoznak. Nyári szállásaikat, a csukcsok jarangájához nagyon hasonlító sátrakat nevezik csumnak.

Tomszki faházak / Wooden Houses in Tomsk

A faházak tulajdonságai hasonlóak az Irkutszkiakhoz.

Források:
http://www.nytimes.com/2008/06/25/world/europe/25tomsk.html?_r=1
http://koos.hu/2009/01/12/tradicionalis-orosz-fahazak/

Szabó Boglárka

Faházak Irkutszkból / Wooden Houses in Irkutsk

Szibéria fa építészete három szakaszba sorolható:

1.Első telepesek idején nagy barna fa kunyhókban éltek az emberek, amik tárolásra szolgáló pincével rendelkeztek. A pince a legjellemzőbb vonása a szibériai házaknak

2. XVIII. század közepén megjelent a tornác és az erkély, az ablakok kiszélesedtek, az pincében pedig a konyhát alakították ki.

3. XIX. század első felében a szerkezetek bonyolultabbá váltak. Veranda és padlás alakult ki a házakban. A homlokzatot faragások díszitették, különöleges hangsúlyt fektetve az ablakokra. Az amberek akkoriban úgy gondolták, hogy az ablakon gonosz lelkek lépnek be. Ettől védte meg őket a díszítés.

Irkutszkban a leggyakoribb háztípus, a pincével és a ház hátsó részében magas terasszal és erkéllyel rendelkező házak. Általában 5-6 ablak nézett az utcára. Az ablakok meglehetősen nagyok. A plasztikus redőnyök kék és zöld színekben pompáznak. A szibériai faházak fenyőből és cédrusból készülnek. Néha az alapokat vörösfenyőből készítik, mert ha nedvesség éri olyan erős lesz, mint a vas. 

Kazah falu / Kazakh village

Meglepően takaros és a saját népi épületeinkre hajazó kazahsztáni házak. Az országra jellemző a nagy etnikai változatosság, ez a településszerkezetben is jól lemérhető. Kazahsztán északi részein találhatóak ilyen nagyobb, kő és fa épületekből álló falvak, ezek főleg oroszok, ukránok és fehéroroszok által lakott gazdagabb területek. Ez a ritkább településforma az országban, a nagy többség nomád életmódot folytat és jurtákban éli az életét. Az ilyen kőházak általában mezőgazdasági területeken fekszenek. A volt szovjet területekhez hasonlóan itt is a túlnyomórészt alkalmazott technológiák a faépítészet és a magas tetők használata, alkalmanként kő és földfalazatokkal.

Karakalpak jurta / Karakalpak Yurt

Sokféle jurta van, ezek az Üzbegisztán nyugati részén élő karakalpak nép házai. Többféle méretben készülnek, van 5,4 m, 6,5 m és 9 m átmérőjű, ezek területe 23, 33 és 63 négyzetméter. Jellemzően egy család lakik egy jurtában. Szerkezetük a mongol jurtáéval megegyező "előregyártott" faváz, burkolatuk különböző. Alapos, sok mindenre kiterjedő dokumentáció tartozik hozzájuk.

Csukcs jaranga / Chukchi Yaranga

Csukcsföld Oroszország legtávolabbi csücske, még a gulagokon is túl. Ott laknak a csukcsok, akik halásznak, vadásznak és sátorszerű lakokban laknak. Kétféle jaranga ismert, a téli és a nyári. A képen a nyári, könnyen felállítható típus látható, amelynek szerkezete (eredetileg) fából készült háromlábakból, gerendákból és szarufákból áll, ezeket összekötözik, és rénszarvasbőrrel borítják. Családok lakják.
A csukcs sátor is kétféle lehet. A másik állandóbb jellegű, s a tundrán készül. A megkívánt kör alaprajz kerületén cölöpöket rögzítenek a talajba és koszorúgerendázattal látják el. Középre nagy faoszlopot állítanak. A faoszlop és a koszorúgerendák között kúp alakot eredményező szarufákat rögzítenek körben. Az alaprajz külső peremén ezután gyeptéglábólfalat raknak a szilárdítás és a nagyobb légzárás kedvéért. Ezután a vázat leterítik rénszarvasbőrből összevarrt takaróval, s kötelekkel, szíjakkal az egészet rögzítik - ahogy Istvánfi tanár úr írja.
Ahogy a téli szállások közötti kapcsolat kimutatható a csukcsok, a korjákok, de akár az eszkimók és több észak-amerikai intián törzs esetében, úgy láthatók a rokonságok a nyári szállások esetében is. A csukcs jaranga, a számi vagy korják sátor, az indián tipi egész biztosan rokonok, de többé-kevésbé a különféle jurták is ide sorolhatók.

Afgán vályogházak / Mud Houses, Afghanistan

Déli és központi Afganisztánban, a legtöbb ház hasonló formájú, mint egy megerősített farm. Sárból és szalmából épült, délre van tájolva, hogy minél jobban kihasználják a nap melegét. Általában 2 szintes, szintenként 100-150 m²-es.

Egy hagyományos, átlagos kabuli ház jellemzői:
- belső udvaros, kétszintes lakóház
- tulajdonos: kereskedő
- nyolcan laknak benne
- vályogból készült, ami jó hőszigetelő
- lapostetős, gyümölcsszárításra és pihenésre is alkalmas
- konyha az udvaron, vagy a kemencés helyiségben: Tandoorkhana

- közösségi tér: férfi vendégek számára: Mehmankhana
- mosókonyha: a téli időszakban itt száradnak a ruhák

Mongol jurta / Mongolian Yurt

A mongol jurta (jurt, vagy más néven ger) egy Közép-Ázsia szerte elterjedt sátorfajta, amelyet a legeltető pásztornépek évszázadok óta használnak. Vannak rokonai Kazahsztánban, Türkméniában, Kína északnyugati területein, és még sok más helyen Közép-Ázsiában; ezek szerkezeti rendszere alig, belső elrendezése jelentősebb mértékben tud különbözni. 

Alaprajza mindig kör alakú, átmérője jellemzően 4 és 5 méter közötti, bár léteznek 3 és 6 méter átmérőjűek is. A jellemzően 15-20 m2 alapterületű jurta egy átlagos méretű család igényeit elégíti ki. Tartószerkezete fából készül, takaróelemei gyékényből vagy nádból, illetve nemezből készülnek. A kis súlyú, tipizált elemekből készülő jurtát szétszedett állapotban könnyű szállítani, megérkezéskor egy óra alatt fel lehet állítani, így a lehető legjobban szolgálja, illetve inkább szolgálta a nomád állattartók életét. Meglepő, hogy ma, az életmód megváltozásával a jurták nem tűntek el, még a fővárosban is igen sok található belőlük.