Közép-Amerika

Közép-Amerika, az amerikai kontinens középső része magába foglal egy keskeny földhidat és a Karib-szigeteket, illetve 21 országot sorolunk hozzá.

Mexikó

A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó természet földrajzilag észak-amerikai, történelmi és kulturális alapon közép-amerikai ország, államformája képviseleti. Északról a Egyesült Államok, délkeletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja
Domborzat

Területének központi része a füves, 1000 – 2500 m magas Mexikói-fennsík vagy Mexikói-magasföld. Ennek északi fele 1500 m, déli része kb. 2300 m magas. A magasföld déli részén található a Mexikói-medence a fővárossal.

A magasföldet a Kordillerák vonulatai veszik körbe, melyek elérik a 3000 m-t. Nyugat felől a Nyugati-Sierra Madre, keletről a Keleti-Sierra Madre, délről a Vulkáni-kereszthegység határolja. A több száz vulkáni kúp között ma is működő tűzhányók rejtenek veszélyt. A Vulkáni-kereszthegység dél felé a Déli-Sierra Madre hegységgel folytatódik. Még tovább délre a Közép-Amerikai Kordillerákhoz tartozó Chiapas-hegység következik.

Mexikó északkeleti részén, a Mexikói-öböl partján meleg éghajlatú mocsaras síkság húzódik, a Campeche-alföld. Ettől délre a Yucatán-félszigetre a mészkőtáblák és szintén a mocsarak jellemzőek.

A Kaliforniai-félsziget átlagos magassága 1000–1500 m között alakul. Északi felén magashegységi gyűrődéssel keletkezett láncok fekszenek, melyeknek csúcsai elérik a 3000 m-t. Itt is vulkáni kúpok meredeznek az ég felé. A partvonal sziklás és meredek a nyugati részen, lagúnás és korallzátonyokkal tarkított a keleti felén.

Növényvilága: északon préri és élettelen homoksivatag, délen trópusi esőerdő jellemzi.
Éghajlat

A Ráktérítő ténylegesen kettéosztja az országot egy mérsékelt és egy trópusi éghajlatú övre. A Ráktérítőtől északra a téli hónapokban érezhetően hidegebb van, délre a hőmérséklet egész évben állandó, csak a tengerszint feletti magassággal változik.

A Ráktérítőtől délre fekvő, 1000 méternél alacsonyabb területeken az évi középhőmérséklet 24 és 28 °C közötti. Egész évben magas a hőmérséklet és csak 5 °C a téli és nyári középhőmérséklet különbsége. Északabbra az alacsonyan fekvő területeken a nyár ugyan a párás, meleg, de az évi középhőmérséklet alacsonyabb (20-24 °C), mert télen hűvösebb van.

A Mexikói-völgyben fekvő nagyvárosok tengerszint feletti magassága meghaladja a 2000 métert. Éghajlatuk egész évben mérsékelt (az éves középhőmérséklet 16-18 °C), éjjel egész évben erősen lehűl a levegő.

Mexikó nagy részén, különösen északon, a száraz az éghajlat, szórványos a csapadék, míg délen a trópusi alföldeken meghaladja a 2000 mm-t az éves csapadékmennyiség.
Élővilág

Mexikó időjárása és domborzata nagyon változatos; északon préri és homoksivatag, délen trópusi esőerdő található.

Gyarmatosítás

Közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett kultúrák alakultak ki, így az olmék, a maja és az azték civilizációi. Az Olmék Birodalom az i. e. 13. századtól, a Maja Birodalom a 4. századtól a 10. századig, míg az Azték Birodalom a 12. századtól 1521-ig állt fenn.A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált.

Indián kultúra

Kr. előtt 2000 táján a maják népesítették be a Délnyugat-Mexikóban található partvidéki területet, a Yucatánt. A közép-amerikai indián kultúra Kr. u. 200 és 900 között érte el fejlődésének csúcsát. Teotihuacán városa a maga 200 000 lakosával hajdan a világ egyik legnagyobb települése volt. A kereskedelem és a mezőgazdaság a virágkorát élte, melynek először a Hernán Cortes által vezetett spanyol hódítás vetett véget 1519-ben.

Lakóház típusok

http://habitatio2.blogspot.com/search/label/2.1

Maya terület (Belize, El Salvador, Guatemala, Honduras)

Belize
Belize egy kis ország Közép-Amerika keleti partján a Karib-tenger mellett. Határos országok északon Mexikó, nyugaton és délen Guatemala.

Az ország az egyetlen angolul beszélő állam Közép-Amerikában. Belize brit koronagyarmat volt több mint száz évig.1981-ben nyerte el függetlenségét. Belize a Karib-tengeri Közösség tagja, és ugyanúgy karibi országnak tartja magát, mint közép-amerikainak.

A trópusi ország területének felét a Yucatán-tenger lagúnás partját övező, mocsaras síkság foglalja el, amely őserdőkkel borított dombvidékbe megy át. A mezőgazdaság legfontosabb terményei a cukornád és a banán. Jelentős a trópusi őserdő értékes fafajtáinak kitermelése (mahagóni).

Domborzat

A Közép-Amerika északkeleti részén, a Yucatán-félszigeten elterülő ország széles, mocsaras parti síksággal érintkezik a Yucatán-tenger sekély, korallzátonyos térségével. Északnyugati, 200 méter fölé emelkedő része a yucatáni mészkőtáblához tartozik. Az ország déli részén a Maja-hegység húzódik. A tengerpart előtt húzódik 320 km hosszan a világ második leghosszabb korallzátonya.

Vízrajz

Legnagyobb folyói: A Karib-tengerbe ömlő széles, homokos, mocsaras deltájú Belize-folyó, és az ország északi részén a tengerbe ömlő New River. A tengerparton lagúnák alakultak ki, északon nagy területek mocsarasak.

Éghajlat

Éghajlata szubtrópusi, meleg és párás. Az esős évszak május közepétől november végéig tart, hosszabb szárazabb időszak februártól május elejéig van. A part mentén 25 °C-tól (télen) 31 °C-ig (nyáron) változik a hőmérséklet A hurrikán szezon júniustól novemberig tart. Északon az átlagos csapadékmennyiség kb. 1500 mm évente, míg a hegyek övezte déli területeken a 4000 mm-t is meghaladja.

Az országban több ezer fajta növény él, 200 fajta orchidea és 500 különböző fa. Az országban esőerdő is található. Az ország fele lakatlan.

Történelem
Belize őslakói a maja indiánok. A maja civilizáció Belizében i. e. 1500 és i. sz. 300 között terjedt el, fénykorát 900-ig élte.Az első európai telepesek brit kalózok és hajótöröttek voltak 1638-tól.A partvidék megakadályozta a terület korai gyarmatosítását. Területét a 16. század elején hódították meg a spanyolok, azonban nem telepedtek itt le. A korai „Belize település a Hondurasi-öbölben” kevés lakossal bírt, Belize Town és St. George's Caye településekből állt és gyakorlatilag az Egyesült Királyság gyarmatává vált a 18. század végén. A korai 19. századtól a települést Brit Hondurasnak hívták és 1871-ben koronagyarmat lett. Brit Honduras önkormányzó gyarmat lett 1964-ben, és a Belize nevet 1973. június 1-jén vette fel; az Egyesült Királyság utolsó gyarmata volt az amerikai kontinensen. George Price vezette a teljes függetlenségbe az országot 1981. szeptember 21-én. A szomszédos Guatemala nem ismerte el hivatalosan az új államot területi vita miatt.

El Salvador
El Salvador Magyarország egynegyedét kitevő területű állam a közép-amerikai kontinenshíd csendes-óceáni partján.

Az egykori spanyol gyarmat 1821-ben kiáltotta ki függetlenségét. Felszínét a Sierra Volcanica aktív vulkánokkal tarkított láncai hálózzák be. A hegyvonulatok termékeny fennsíkokat és völgyeket zárnak közre. Lakóinak zöme a termékeny óceánparti síkságon él. Földje ásványkincsekben szegény. Gazdaságának legfontosabb ágazata a trópusi növények termesztése (cukornád, kávé, gyapot).

Domborzat

Az ország a közép-amerikai földhíd északnyugati részén, a Csendes-óceán partján terül el. Tengerpartját 20–30 km széles feltöltött síkság kíséri, amelyből a Vulkáni-kordillera aktív tűzhányókat tartalmazó láncai emelkednek ki. A vulkáni-hegyek 500–600 m magas termékeny medencéket zárnak közre.

Vízrajz

Több kisebb folyó keresztezi az országot a Csendes-óceánba vezető útján. Közülük egy hajózható, a Lempa. A legnagyobb természetes tó: Güija (44 km²). Az alvó vulkánok krátereiben több krátertó is kialakult.

Éghajlat

Salvador éghajlata trópusi, száraz és esős évszak különböztethető meg. A hőmérséklet nagyon függ a tengerszint feletti magasságtól és kevéssé az évszaktól. A partvidék egyenletesen forró; a központi fennsík és a hegyvidéki területek jóval mérsékeltebbek. Az esős évszak májustól októberig tart. Csaknem a teljes évi csapadékmennyiség ekkor hullik.

Novembertől áprilisig az északkeleti passzátszél alakítja az időjárást. Ezekben a hónapokban a levegő a karibi térségből érkezik és Honduras hegyei kiválasztják belőle a csapadékot. Mire eléri Salvadort, száraz, meleg, poros széllé válik.

Honduras
Honduras Magyarországnál nem sokkal nagyobb ország Közép-Amerikában. A volt spanyol gyarmat 1838-ban nyerte el teljes függetlenségét. Területének jelentős részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják, amelyekhez az ország északi részén – a Karib-tengerre néző, széles, mocsaras, trópusi esőerdő fedte – síkság kapcsolódik. A trópusi ültetvények legfontosabb terményei: a banán, a kávé, a cukornád, a gyapot és a dohány.

Domborzat

A Közép-amerikai földhídon fekvő ország a Karib-tengerrel 600 km-es, a Csendes-óceánnal 100 km-es partszakasszal érintkezik. Az ország 9/10-ét a Közép-amerikai Kordillerák hegységei borítják, amelyeket szűk völgyek és fennsíkok tagolnak. A legmagasabb hegyek az ország nyugati részén emelkednek. A karibi és csendes-óceáni partokon mocsaras síkságok húzódnak.

Éghajlat

A országban a trópusi éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 25 °C. Az évi csapadék mennyisége 1000 és 2000 mm között mozog. Az északi part valamivel szárazabb, mint az ország többi része.

Élővilág, természetvédelem

Hondurasnak változatos növény és állatvilága van. Több mint 6000 szövetes növény található, ebből 630 orchidea, ezen kívül 250 kétéltű és hüllőfaj, több mint 700 madárfaj, és 110 emlősfaj.

Guatemala
Guatemala egy Magyarországnál nem sokkal nagyobb közép-amerikai ország. A volt spanyol gyarmat 1839-ben nyerte el végleges függetlenségét. Felszínének jelentős részét a Kordillerák magas, vulkánokkal tűzdelt hegyláncai uralják, amelyhez délen – szavannával fedett, keskeny – parti síkság, északon – trópusi őserdő borította – táblás vidék kapcsolódik.

Ásványkincsei közül a nikkel, az ólom, a cink, az antimon az említésre méltóak. Ipara elsősorban a mezőgazdaság terményeit (kávé, cukornád, banán, gyapot) dolgozza fel. Lakói közül sokan a trópusi fafajták kitermeléséből és a halászatból élnek.

Domborzat, vízrajz

A közép-amerikai földhíd északi részén fekvő ország északi része sík- és dombvidék, amelynek keleti részéből emelkedik ki a Maja-hegység. Ettől délre a Kordillerák vonulatai és a közéjük zárt medencék következnek.A részben még ma is aktív vulkánoktól délre 30–70 km szélességben húzódik a Csendes-óceánt követő parti síkság.

A Csendes-óceánba rövid, sekély folyók ömlenek. A Karib-tengerbe és a Mexikói-öbölbe ömlő folyók hosszabbak, mélyebbek.

Éghajlat 

Bár a forró égövben helyezkedik el, klímáját a nagy magasság és a hegykoszorú kellemessé, szubtrópusivá enyhíti a sűrűn lakott területeken. Az évi 18 Celsius-fokos középhőmérséklet mellett a legmelegebb hónap a május, a leghűvösebb a január. A kellemesen meleg nappalok és az enyhülést nyújtó éjszakák közötti különbség az évszaktól függően 10–13 Celsius-fok. A nyári esős és a téli száraz évszak az esőzések intenzitása alapján különül el egymástól, mivel a csapadék 90 százaléka májustól októberig tartó nyári időszakban hull le.

Lakóház típusok

http://habitatio2.blogspot.com/search/label/2.2

Közép-Amerika (Costa Rica, Nagy-Antillák, Nicaragua, Panama)

Costa Rica
Costa Rica a közép-amerikai kontinenshídon elterülő ország. Karib-tengeri és csendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri. Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fogják közre. Trópusi éghajlatú földjein jelentős a mezőgazdaság.

Domborzat

A Csendes-óceánnal és a Karib-tengerrel hosszú partszakaszon érintkező ország Közép-Amerikában. A parti síkságokból a Kordillerák vulkáni kúpokkal tarkított láncai emelkednek ki, amelyek az 1200 m magas Központi-völgyet ölelik körül. Az ország területének legnagyobb része tűzhányókkal tűzdelt hegyvidék. Az ország alacsonyabb ÉNY-i területeit szavanna, részben erdő borítja. Az ország egyharmada ma is erdős terület.

Éghajlat

Az ország a trópusi éghajlati övbe tartozik. Az évi csapadék mennyisége 1500–3000 mm között van. A száraz időszak december és április között van, csapadék főleg június és augusztus között hullik. Az évi középhőmérséklet 20 Celsius fok.


Nagy-Antillák

A Nagy-Antillák Kuba, Hispaniola, Jamaica és Puerto Rico szigetekből áll. A földrajzi közelség miatt még a Kajmán-szigeteket is ide szokták sorolni.

Nicaragua
Nicaragua Magyarországnál másfélszer nagyobb ország, a közép-amerikai kontinenshídon. Az egykori spanyol gyarmat 1821-ben nyerte el függetlenségét. Területének nagy részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják. A Csendes-óceán partvidéke keskeny, a Karib-tengert övező pedig széles, mocsaras síkság. Az ország déli részén a Nicaragua-tó hatalmas vízfelülete terpeszkedik. Leginkább cukornádat, kukoricát, kávét, gyapotot és banánt termesztenek.

Az ország középső része hegyvidék, része a Közép-Amerikán végighúzódó vulkanikus eredetű hegyláncnak. A parti síkság az Csendes-óceán partján keskenyebb, mint az Atlanti-óceán partján. A két partvidék jellege erősen különbözik.

Domborzat, vízrajz

Három nagy tájra oszlik az ország. E tájak földrajzi környezete, állat és növényvilága, gazdálkodása különbözik.

Az atlanti partvidéken lagúnák kísérik a tengerpartot. Közép-Amerika legnagyobb folyója az Atlanti-óceánba ömlő Rio Coco.

Éghajlat

A trópusi éghajlatot a központi hegyvidéken a magasság enyhíti. A passzátszeleknek kitett keleti (atlanti) partvidék lényegesen csapadékosabb, mint a nyugati (csendes-óceáni).

Növény- és állatvilág

Az ország keleti felén esőerdők találhatók. A központi hegyvidék felhőkbe burkolózó erdeiben gyakori a tölgy és a fenyő, a moha és a páfrány, valamint az orchidea.

Panama

Panama Közép-Amerika legdélebbi állama. Természetes hidat képez Dél- és Észak-Amerika között. Nyugatról Costa Rica, keletről Kolumbia határolja, északi partjait az Atlanti-óceán, déli partjait a Csendes-óceán mossa. 

Domborzat, vízrajz

Az ország uralkodó domborzati formái a közép-amerikai Kordillerák összeszűkülő hegyláncai, melyek a kontinensválasztó földszoros területén dombokká alacsonyodnak. A térség 70%-át 700 méternél nem magasabb dombság borítja. Partvidékét a Csendes-óceán, és a Karib-tenger mentén széles alföld kíséri, ahol a legnépesebb települések találhatók. Az alacsony tengerparti síkságok az ország déli részén terülnek el, melyek többnyire nem érik el a 200 méteres tengerszint feletti magasságot.

A földszoros nem képezi részét az észak-amerikai hegyláncoknak és a dél-amerikai Andokhoz is csak a kolumbiai határhoz közel eső hegységek kapcsolódnak. Panama legmagasabb csúcsa a 3500 méteren található Barú vulkán, amely évezredek óta inaktív, viszont a körülötte lévő területek rendkívül termékenyek. Ahol a földszoros legkeskenyebb, a hegység 100–450 méter magas dombvidékké alacsonyodik. Itt épült a Panama-csatorna.

Északról a Karib-tenger, délről a Csendes-óceán határolja. Panamában több mint 150 folyó és három nagy kiterjedésű tó van. Ezek hasznosítása az ország fő energiaforrása. A folyók többsége a Csendes-óceánba ömlik.

Éghajlat

Panama éghajlatát trópusi egyenlítői éghajlat és kis hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Két évszak, a száraz és az esős váltja egymást. A száraz évszak december végétől május elejéig tart, az év többi része az esős évszak. Az összes évi csapadékmennyiség az esős évszakban hullik le. A Karib-tenger mentén elterülő parti síkságon a csapadék eléri az évi 3500 millimétert, melyet az északkeleti szelek szállítanak. A csendes-óceáni partvidékre a szavanna éghajlat a jellemző, kevesebb csapadékkal és rövidebb esős időszakkal. A leghidegebb hónap október (középhőmérséklete 26 °C), legmelegebb április (középhőmérséklete 28 °C), a legcsapadékosabb október. A legszárazabb hónap március. A levegő páratartalma rendkívül magas (néha eléri a 70%-ot), mely a tengeráramlatoknak köszönhető.

Növény- és állatvilág

Panama felszínét többségében trópusi őserdő borította eredetileg, melyet néhol bozótos és füves növényzet szakított meg. A Kordillerák 1500 méternél magasabb hegységeiben örökzöld erdők találhatók. Ennél a magasságnál a leggyakrabban előforduló fafajták a tölgy és az éger. A hegyláncok lábától, egészen az Atlanti-óceán partjáig szubtropikus örökzöld erdő található. A tengerpart peremvidékét, 600 méteres tengerszint feletti magasságban szintén trópusi erdő borítja.

Lakóház típusok

http://habitatio2.blogspot.com/search/label/2.3


Mattyasovszky Eszter, Balog Katalin