Dél- és Délkelet-Ázsia

Ez a terület mind építészetileg, mind pedig kulturálisan a világ egyik legszínesebb vidéke. Építészeti szempontból a legfőbb szerepet a változatos éghajlati viszonyok jelentik. Egyszerre van jelen a sivatagi, a magashegyi, a trópusi és az óceáni éghajlat is. Természetesen mindenki az adott környezeti viszontagságok ellen védekezik (szél, monszun,hideg) a környezetében fellelhető építőanyagok segítségével.

1. Fából és egyéb növényi anyagból készülő házak a szigetvilágban

Az egyenlítői és trópusi munszun éghajlatokon jellemzőek. Általában lábakra emelt házak épülnek. Falszerkezetük fából készül, ezt töltik ki az adott helyen megtalálható növényi anyagokkal, szőtt bambusszal, náddal, stb. A tetőfedés szintén nádból, bambuszból készül. A házak csoportosan alkotnak egy-egy települést, egy házban egy család lakik, de van példa több száz embert, több családot befogadó hosszú házakra is.

a., Indiai toda kunyhó b., Vedda kunyhó Sri Lankáról c., Bahay Kubo - Fülöp-szigetek d., Vietnami kunyhó és vietnámi faépítészet e., Borneói hosszúház f., Laosi kunyhó g., Szumátrai ház

2. India házai

Indai területén sok példa található, ezért külön tárgyalható. Az ország nagy területén több éghajlat is van, sztyepp, sivatagi, szavanna, trópusi monszun, nedves szubtrópusi. Épületei változatosak, éghajlatonként változnak az építőanyagok, a formák, a méretek.

a., A száraz éghajlatú, nyugati területről egy példa, Jodhpur b., Thar sivatag, szintén a nyugati frontról c., Madhia Pradesh, India középső részén d., Orissa, keleti part, trópusi éghajlat e., Karbi kultúra, Assam megyében, trópusi éghajlat f., Indiai palota

3. Himalája vidék (Bhután, Nepál, Tibet)

A területet magashegyi elhelyezkedése határozza meg. Az építészetére jellemző, hogy a környéken található anyagok szűkös választéka miatt szinte csak kőből és vályogtéglából építenek. Lentebb fekvő területeken (elő-himalájai részeken) gazdagabb fa díszítések és növényi fedésű nyeregtetővel épült házak is előfordulnak (ez az éghajlati tagoltságra vezethető vissza, mivel itt csapadékosabb időjárás a jellemző), de ahogy haladunk egyre beljebb ezt a gazdagságot már csak a templomépítészetben alkalmazzák.

Tibeti régióban kínai és indiai hatások keveredése, egyszerűsítése a jellemző. Kő és vályogtéglából építkeznek, a tető fagerendás és kívülről vályogtapasztású, melyet kb. 2 hétig tapos a faluközösség. Itt a védekezés a hideg és a szél ellen a legmeghatározóbb, az állatok is a ház alsó részében kapnak helyet.

1. Tibeti érdekességek 2. Nepáli sziklalakások 3. Nepáli lakóház

 Készítette: Novkov Ratko, Őry Balázs, Tarcali Dávid